Budapest, Jászai Mari tér 6.
Bővebben:
Rudolfpark, a „nagykávéház” - és a Rudolf tér:
Sokkal közvetlenebb kapcsolat fűzte Újlipótvároshoz a Rudolf-park kávéházat. Az 1903-ra kiépült rakparton az első nagyszabású építkezés a Palatinus házak létrehozása volt Vidor Emil tervei alapján. Ebben nyílt meg Újlipótváros első jelentős "saját" kávéháza: a Rudolfpark (a trónörökös tiszteletére elnevezett Rudolf téren). A hely különlegességéről így írt a hajdani krónikás, Balla Vilmos:
„…a Palatinus-házak előtt végigvonuló Újpesti quai (rakpart – szerk.) gyönyörű voltának nem akad párja Budapesten. Elsőbben is háromszor olyan széles, mint a pesti vagy budai korzó, hangulatos csendjét pedig nem zavarja a villamosok csilingelése és nincsen aszfalttal, e nyáron olvadozó, illatozó és esténként meleget kisugárzó anyaggal burkolva, hanem sárga keramit-kockákkal van kirakva, nem is szólva arról, hogy az út közepén, egész hosszában, árnyas fasor vezet végig, azonfelül a két járdát is terebélyes fák szegélyezik. Aztán a levegő! A Duna, a Margitsziget és a Hármashatárhegy egyesült erővel szállítja ide éjjel-nappal a pormentes, ózondús, hűs ájert, eszményi üdülőhelyet varázsolva ez útra. Nyári, estéken csakugyan valóságos strandélet zajlik le e klimatikus fürdőben.”
A kávéházat Vörös Ernő nyitotta meg, berendezését és működését így minősíti a kortárs Balla Vilmos:
„A legválasztékosabb előkelőséggel rendezik be: nem a Pesten megszokott, ,,piti” eleganciával és bronznak, műmárványnak, valamint exotikus faanyagnak ízléstelen halmozásával. Nem puszta hirdetési frázis volt, hogy gondoskodva van a legkitűnőbb ételekről és italokról, a legfigyelmesebb kiszolgálásról a tulajdonos személyes vezetésével és az összes bel- és külföldi lapok felfektetéséről. Minden megvolt és ezenfelül még valami: egy óriási terrasz, nagyobb, mint a Hanglié. A ház úgynevezett utcai nyílt udvarral épült és ezen a hatalmas szabad térségen pazar világítás mellett csobogó szökőkutak, szép fák, cserjék és virágok között sorakoznak egymás mellé az elegáns márványasztalok, fehér fonott kerti székekkel, várva a vendégeket, amelyek azonban fölötte szórványosan jelentkeznek.”
A kávéház népszerűsége csak nagyon lassan alakult ki, pedig a francia chef remekművei és a szerződtetett katonazenekar, majd cigányzenekar mindent elkövetett ennek érdekében.
Érdekes adaléknak: A Palatinus ház másik részén, a Rudolf téren kapott helyet a Magyar Földrajzi Intézet is, melynek kiadványai évtizedekig a hazai térképészet remekei voltak – az általános iskolásoktól a dunai hajósokig milliók használták őket. Képes levelezőlap kiadásaik nagymértékben segítették Budapest idegenforgalmát – az Állatkertről, Városligetről, a főváros nevezetes épületeiről és nívós grafikusok által készített plakátokról több százféle lapot milliós példányszámban itt készítettek el.
A Rudolf tér már a századfordulótól kezdve központi szerepet kapott – sorra nyíltak itt a kis üzletek és a vendéglátóhelyek. Az egyik közülük Élő József nagyvendéglője a tér 5. számú házában. Remek konyhája, elegáns berendezése és tavasztól-őszig nagyszerű terasza tette népszerűvé. A vendéglős Ferenc nevű testvére a Keleti pályaudvar mellett működtetett rendkívül elegáns csemege üzletet különleges árukészlettel.
A Rudolf tér 1-ben nyílt meg 1936-ban a Víg Hajós Étterem. Valószínűleg a mai McDonalds helyén működött és egy halászcsárda típusú üzlet lehetett, egyszerű polgári belső kialakítással, de nagyon látványos grafikai reklámokkal és étlappal.